A megcsalásról

Két biztos ismertetőjele is van. Az egyik, ha komisz. Ha komiszkodik. Mikor megtalálta azt, aki őtet jól megérti, akkor elkezd az urához komisz lenni, becstelen komisz, lenézi, leköpi az embert, utálja, hogy ennyi időt elvesztegetett vele. Folyton arra gondol, a másikra, s azzal hasonlítja össze, s az összehasonlítás természetesen a férj hátrányára üt ki… A másik pedig az, ha az asszony egyszerre csak elkezd kedves lenni minden ok nélkül. Takarja a bűnt. Cirógatás, hízelgés, jókedv van ilyenkor. Mindenen nevet, semmi ellen kifogása nincs, engedi magát, szeretni hagyja magát… fúj. Ez az igazi: ez a ravasz képmutatás, fél, hogy elveszti a pozícióját. Mert az kérem nem mindennapi dolog ám, hogy az asszonyt feleségül veszi, aki elszereti, mondhatnám az a legritkább eset. Az csak úgy történhetik meg, ha a férjnek sikerül rákényszeríteni az udvarlót, hogy elvegye az asszonyt. Mert egyéb bosszút alig állhat. Hát mit csinálhat egy megcsalt férj? Megölni az asszonyt? … Hanem vegye el a másik, s dögöljön meg ő a féltékenységtől. Hát ő még sokkal kevésbé fog bízni az asszonyban, mert ha valaki, ő tudja, micsoda bestia.

Móricz Zsigmond: Házasságtörés (részlet)

 

Az érdekről

Az emberek kellő érdekért szívet is tudnak találni magukban azzal szemben is, akit különben száz mérföldre kell, hogy érezzenek maguktól.

Móricz Zsigmond: A fáklya (részlet)

 

Az őszinteségről

Az őszinteség: szívünk megnyitása. Roppant kevés az őszinte ember, s akit annak látunk, többnyire az is csak színleli, hogy a mások bizalmát megnyerje.

La Rochefoucauld: Maximák (részlet)

 

A hitről

Az ember minden napja sötét éjszaka. Senki sem tudja, mi fog történni a következő pillanatban, és mégis mindenki megy előre. Mert bíznak. Mert van hitük.

Paulo Coelho: Brida (részlet)

 

A képviselőkről

A modern életben a képviselőség és a politizálás kenyérkeresetté válik… A képviselők azért választatnak, hogy az ország dolgait intézzék: s ehelyett a kenyérharc, a küzdelem a boldogulásért, a létért, az egzisztenciáért, haszonért, érvényesülésért való verseny fűti az elméket, és lazítja az erkölcsöket.

Móricz Zsigmond: A fáklya (részlet)

 

A tanulásról

Mivel mindenki a maga módján látja a világot, a maga módján éli meg a nehézségeit és a sikereit. Tanítani annyi, mint megmutatni a lehetőséget, tanulni annyi, mint élni a lehetőséggel.

Paulo Coelho: A zarándoklat (részlet)

 

A várakozásról

Várni. Ez volt az első lecke, amit megtanultam a szerelemről. A nap iszonyú lassan vánszorog, ezer tervet szősz, előre elképzeled az összes lehetséges párbeszédet, különböző fogadalmakat teszel, megígéred magadnak, hogy megváltozol – miközben egyre csak várod, epekedve és nyugtalanul, míg meg nem érkezik.

Paulo  Coelho: A Piedra folyó partján ültem és sírtam (részlet)

 

Az eleganciáról

A jól nevelt asszony egész különös disztinkciója abban nyilvánul meg, hogy mint fogja össze keblén a sálját, vagy az átalvetőjét. Amint így elvonul az utcán, bizonyos derűs méltóság sugárzik le róla, akárcsak a Raffaello Madonnáról aranyos keretében.

Balzac: Az elegáns élet fiziológiája (részlet)

 

A gyávaságról

A gyávaság a lélek egyfajta behódolása a félelem előtt. Gyáva az az ember, aki tengeri útján minden szirtet kalózhajónak kiált ki; ha fodrozódni kezdenek a habok, azon morfondírozik, nincs-e útitársai között olyan, akit nem avattak be; ha észreveszi, hogy a kormányos változtat a menetirányon, faggatóra fogja, megtették-e az út felét, és mit olvas ki az égi jelekből, a mellette ülőnek viszont elárulja, hogy balsejtelmek gyötrik egy éjszakai rémlátomás miatt; utóbb a ruháját is leveti, és inasa kezébe nyomja, sőt már azért rimánkodik, hogy tegyék őt partra.

Theophrasztosz: Jellemrajzok (részlet)

 

Az út követéséről

Aki megveti, amit megszabtak atyai elődei, az isteni törvényekre sem ügyel. Mert az atyák azért atyák, hogy fiaikat gyámolítsák, a fiak pedig azért fiak, hogy szüleiknek szót fogadjanak. Aki atyjával szemben áll, Isten ellenségének áll. Mert minden engedetlen Istennel áll szemben.

István király intelmei (részlet)

 

A magyar népről

A magyar nép a világnak nagy vásárában szerencsésen fölváltja azon nagy pénzdarabját, melyet ép észben kapott a teremtőtől; hanem mélyen kell a bányába hatolni, hogy az aranykövet megleljük, azt kiolvasszuk, pénzzé alakítsuk, s értéke szerint a forgalomba bocsáthassuk és befizethessünk vele azon helyre, mely a népek sorában okvetlen megillet.

Vas Gereben: Tekintetes urak (részlet)

 

A szerelemről

A szerelem? Tán leginkább olyan, mint a rózsa. S mint a rózsák között is a legszebb piros rózsa, amelyik ki tudja mikor, titkon fogamzik. Tán amikor lát egy csillagot, vaj amikor hozzáér egy napsugár. S akkor dobban meg valami… s osztán teste kezd lenni annak a valaminek, szép észrevétlen.

Tamási Áron: Énekes madár (részlet)

 

Az adóról

Azt Magyarország minden lakosa, bárki legyen is az, ki e haza levegőjét szíja, egyet sem véve ki, minden különbség s kiváltság nélkül egyiránt, vagy határzottabban mondva: tehetségéhez aránylag köteleztessék hordani vállán.

Gróf Széchenyi István: Adó és Két garas (részlet)

 

A korrupcióról

Magyarország a rokonságok és a panamák lápvilága.  Ez egy olyan furcsa lápvilág, hogy aki ebbe beleplántálódik, vagy akklimatizálódik, vagy elpusztul. Az olyan növények, amelyek szeretik ezt a nedvdús talajt, buja nagy virágokat hajtanak, azok, akik nem szeretik, belefúlnak a sárba.

Móricz Zsigmond: Rokonok (részlet)

 

A milliomosokról

A milliomos-állat, röviden milliomos, igen elterjedt állatfaj, bár nem szapora. Föltalálható a föld bármely részén, tehát Budapesten is. Átmenet az ember, röviden szegény ember és a gorilla közt, habár külső tulajdonságaiban, úgy mint testalkat, arckifejezés, öltözködés, túl is szárnyalja a szegény embert, viszont lelki tulajdonságaiban mélyen a gorilla, sőt hiéna alatt áll… A milliomos, ha meglát egy borzasztóan szegény embert, aki olyan szegény, hogy már röhög a saját szegénységén, annak “fogja, szegény ember!” kiáltással ad egy forintot… A milliomos élete egészen haláláig tart, igen nehezen halnak meg, legtöbbnyire amiatt való bánatukban, hogy a munkabérek nagyon magasak.

Nagy Lajos: Képtelen természetrajz (részlet)

 

A válságról

Semmi keménység és szilárdság ebben a világban semerre sincs. Csak képzelés, ha az ember azt érzi, jól megy dolga: az az igazság, hogy embernek sehogy se megy dolga.

Móricz Zsigmond: Erdély-trilógia (részlet)

 

A pártviszályokról

A magyar nemzet a politikai pártoskodás nemzete. Azon terméketlen harcok elfoglalnak mindent… A szemközt álló pártok szenvedélye nem kímél senkit és semmit; és míg minden párt saját pártbelijének hibáját is erénynek tünteti föl, ellenben az ellenpárt erénye is hiba lesz előtte.

Mikszáth Kálmán: Cikkek és karcolatok (részlet)

 

Az álmokról

Álom: játék, mint az élet. Néha komolyra fordul a játék. Az élet is, az álom is.

Krúdy Gyula: Álmoskönyv (részlet)

 

Az erényről

Ismerni a jót könnyebb, mint követni; sőt még az sem nehéz, hogy némelykor jó vagy éppen nemes tettet vigyünk véghez: de egész éltedet meghatározott elv szerént intézve, sohasem tenni mást, mint amit az erkölcsiség kíván; s még akkor sem, midőn haszon, bátorlét, indulat heve vagy szenvedelem ereje másfelé ragad; ezt hívják erénynek. És ez sokkal nagyobb, sokkal dicsőségesebb kincs, mintsem birtokába hosszú igyekezet nélkül juthatnánk.

Kölcsey Ferenc: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz (részlet)

 

Az elhidegülésről

Mint mikor valaki a forró fürdőben sokáig ül és egy óra múltán érzi csodálkozva, hogy didereg. Csak akkor eszmél magára, keresi az okot, miért fázik és aztán siet kikelni a vízből, mely nem melegíti többé.

Kosztolányi Dezső: A rossz orvos (részlet)