Kinek szívében a haza nem él, az száműzöttnek tekintheti magát mindenhol; s lelkében üresség van, mit semmi tárgy, semmi érzet be nem tölt.
Kölcsey Ferenc: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz (részlet)
A hazaszeretetről péntek, szept 9 2011
nemzet 8:34 de.
A magyar nótáról kedd, szept 6 2011
Csodálatos is, hogy egy nótáról mi minden jut eszébe egy magyarnak. De még csodálatosabb, hogy egy nótáról minden magyarnak ugyanaz jut eszébe. Nem a szöveg idézi föl ezt bennük, hanem valami sajátos kedélyhullámzás, melyet a hangok és a hozzájuk fűződő régi emlékek indítanak meg, szinte függetlenül a szövegtől, s ha valaki szavakba tudná foglalni, hogy mit is gondolnak és éreznek már emberöltők óta olyankor, mikor a Kék nefelejcs-et vagy a Nem ütik a jogászt agyon-t hallgatják, akkor ezek a le nem írt szövegek minden korban és minden egyénnél szinte szóról szóra egyeznének, s ezekből talán össze is lehetne állítani egy nemzeti bölcselet mozaiképületét.
Kosztolányi Dezső: Kínai kancsó (részlet)
A függetlenségről csütörtök, jan 27 2011
…minden ember egyenlőként teremtetett, az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé tartozik a jog az élethez és a szabadsághoz, valamint a jog a boldogságra való törekvésre. Ezeknek a jogoknak a biztosítására az emberek kormányzatokat létesítenek, amelyeknek törvényes hatalma a kormányzottak beleegyezésén nyugszik. Ha bármikor, bármely kormányforma alkalmatlanná válik e célok megvalósítására, a nép joga, hogy az ilyen kormányzatot megváltoztassa vagy eltörölje, és új kormányzatot létesítsen, olyan elvekre alapítva és hatalmát olyan módon szervezve, amely jobban védi biztonságát, és jobban elősegíti boldogulását. A józan ész azt kívánja, hogy a jól bevált kormányzatot ne változtassuk meg jelentéktelen és múló nehézségek miatt; és valóban a tapasztalat azt mutatja, hogy az emberiség inkább szenved mindaddig, amíg a rossz nem válik elviselhetetlenné, mintsem hogy kivívja jogait, és eltörölje a megszokott formákat. Ha azonban a visszaélések és bitorlások hosszú sora mindig ugyanazt a célt szem előtt tartva azt bizonyítja, hogy a népet teljes zsarnokságba kívánják hajtani, a nép joga és a nép kötelessége, hogy az ilyen Kormányzat igáját levesse, és jövő biztonsága érdekében új védelmezőkről gondoskodjék…
Jefferson: Függetlenségi nyilatkozat (részlet)
A magyar sorsról szerda, okt 6 2010
Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke, és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.
Lázár Vilmos aradi vértanú utolsó mondatai a kivégzés előtt
A magyar nyelvről péntek, szept 3 2010
Íme itt állunk és beszélünk ezen a gyönyörűségesen zengő magyar nyelven. Egy olyan nyelven, amely sehol az egész világon nincs, csak itt, ebben a kicsiny tündérkertben. Beszélünk egy olyan nyelven, amelynek még rokonai sincsenek, mert annyira régen szakadtunk el a nyelvtestvérektől… S íme mégis itt vagyunk!… Itt vagyunk itthon, Európa kellős közepén…
Móricz Zsigmond 1929-es tiszacsécsei beszéde (részlet)
A kormányzatról kedd, aug 24 2010
Népek kormányaikkal való diszharmóniáját harmóniába hozni mindig nehéz, még akkor is, ha a vezetők és a vezetettek – amennyire lehet – világosan látnak. Ha azonban a népek rövidlátással vannak megverve, a hatalmon lévők pedig egyenesen vakok, akkor a harmónia megteremtése némiképp bizony meghaladja az emberi erőt, s ilyenkor dönt a véletlen, a világszellem, a magasabb fény, a fátum, az Isten.
Széchenyi István: Diszharmónia (részlet)
A közállapotról hétfő, aug 16 2010
közélet and nemzet and sors 9:45 du.
A mai társadalom beteg, mindenkinek ezer baja van, mindenki segítséget, támogatást és védelmet keres… Az emberek irtózatos tömege kér, kilincsel, fenyeget, könyörög, csak azért, mert élni akar, s tisztességes munkával pénzt keresni.
Móricz Zsigmond: Az ágytakaró (részlet)
Az emigránsokról szombat, júl 31 2010
múlt and nemzet and sors and tapasztalat 4:34 du.
Tíz évig csavarogtak, tapasztalták a világot, míg rájöttek, hogy mindenütt idegenek. Egymás után kezdtek visszaszállni, aszerint, hogy ki milyen súllyal és erővel repült el.
Szabó Lőrinc: Magyarok. Naplójegyzetek (részlet)
A nyelvről péntek, júl 30 2010
Soha a földnek golyóbisán egy nemzet sem tehette addig magáévá a bölcsességeket, mélységeket, valameddig a tudományokat a maga anyanyelvébe bé nem húzta. Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.
Bessenyei György: Magyarság (részlet)
A képviselőkről szombat, júl 10 2010
A modern életben a képviselőség és a politizálás kenyérkeresetté válik… A képviselők azért választatnak, hogy az ország dolgait intézzék: s ehelyett a kenyérharc, a küzdelem a boldogulásért, a létért, az egzisztenciáért, haszonért, érvényesülésért való verseny fűti az elméket, és lazítja az erkölcsöket.
Móricz Zsigmond: A fáklya (részlet)
A magyar népről kedd, jún 29 2010
nemzet 9:25 de.
A magyar nép a világnak nagy vásárában szerencsésen fölváltja azon nagy pénzdarabját, melyet ép észben kapott a teremtőtől; hanem mélyen kell a bányába hatolni, hogy az aranykövet megleljük, azt kiolvasszuk, pénzzé alakítsuk, s értéke szerint a forgalomba bocsáthassuk és befizethessünk vele azon helyre, mely a népek sorában okvetlen megillet.
Vas Gereben: Tekintetes urak (részlet)
Az adóról vasárnap, jún 27 2010
Azt Magyarország minden lakosa, bárki legyen is az, ki e haza levegőjét szíja, egyet sem véve ki, minden különbség s kiváltság nélkül egyiránt, vagy határzottabban mondva: tehetségéhez aránylag köteleztessék hordani vállán.
Gróf Széchenyi István: Adó és Két garas (részlet)
A korrupcióról szombat, jún 26 2010
értékrend and közélet and nemzet 12:16 du.
Magyarország a rokonságok és a panamák lápvilága. Ez egy olyan furcsa lápvilág, hogy aki ebbe beleplántálódik, vagy akklimatizálódik, vagy elpusztul. Az olyan növények, amelyek szeretik ezt a nedvdús talajt, buja nagy virágokat hajtanak, azok, akik nem szeretik, belefúlnak a sárba.
Móricz Zsigmond: Rokonok (részlet)
A pártviszályokról csütörtök, jún 24 2010
értékrend and közélet and nemzet 11:41 de.
A magyar nemzet a politikai pártoskodás nemzete. Azon terméketlen harcok elfoglalnak mindent… A szemközt álló pártok szenvedélye nem kímél senkit és semmit; és míg minden párt saját pártbelijének hibáját is erénynek tünteti föl, ellenben az ellenpárt erénye is hiba lesz előtte.
Mikszáth Kálmán: Cikkek és karcolatok (részlet)
A törvényekről kedd, máj 18 2010
Minálunk, Magyarországon a törvény iránt élénkebb részvét csak addig mutatkozik, míg vitatás alatt van; ha egyszer meghoztuk, eltesszük szunnyadni számos elszenderült társai közé, és ismét új törvényt sürgetünk.
Deák Ferenc: Adomák (részlet)
A szélsőségekről péntek, márc 19 2010
értékrend and közélet and nemzet 7:09 du.
Ahogy Bethlen István mondta a parlamentben a nyilasoknak: “Az urak azt hiszik, hogy jobbra mennek, de a valóságban körbe járnak, és addig mennek jobbra, amíg megérkeznek a szélsőbalra.”
Márai Sándor: Napló 1984-1989 (részlet)
A világháborúról szombat, feb 14 2009
emlék and múlt and nemzet and sors 4:54 du.
Ötvenmillióba került. Hullában. A II. világháború olyan dolgokat hozott, amelyeket senki sem képzelt el, senki sem várt. De most már túl vagyunk rajta. Ha nehezen is, de túl vagyunk.
Vincze Attila: Faludy világa (részlet)
Egy nép boldogulásáról hétfő, dec 8 2008
boldogság and közélet and nemzet 5:40 du.
Azt mondják a politikusok, hogy az ország boldogsága a népnek sokaságától függ. De mit használ az a sok, ha vagy mind szegény, vagy nagyobb része tudatlan? A szegénység és a tudatlanság egy húron pendül. Sőt mindenik kiterjed a másikra.
Bessenyei György: Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék (részlet)
A magyar jellemről kedd, nov 18 2008
A magyar vendégszerető, lovagias, harcias, büszke, bátor és nyílt. De ha megkérdem a castiliait vagy a szerbet, egészen bizonyosan az is vendégszerető, lovagias, harcias, büszke, bátor és nyílt. Sőt a japán vagy az arab is ilyen. Valamennyi jogot formál e primitív erényekre.
Babits Mihály: A magyar jellemről (részlet)
A szerencsejátékosról péntek, nov 14 2008
A magyar nemzet kedélyes, s jó kedve fényes zománcával bearanyozza önbűneit is… A szenvedélyes játékost, ahelyett, hogy megvetnék mint veszedelmes mételyét a társadalomnak, még a kedélyesség dicsfényével övezik.
Mikszáth Kálmán: A kártya (részlet)
