Az öregségről kedd, jan 4 2011 

Olyan lesz az öregségünk, ahogyan élünk. Lehet, hogy úgy végezzük, mint egy kihalt város, de az is lehet, hogy olyanok leszünk, mint egy hatalmas fa, amely jelentőségteljes marad még akkor is, ha már nem tud megállni a lábán.

Paulo Coelho: Gondolatok az öregségről (részlet)

A szegénységről csütörtök, aug 26 2010 

Amilyen kevély a gazdag az ő gazdagságára, annyira takarja a szegény az ő szegénységének rongyait.

Móricz Zsigmond: Új földesurak (részlet)

A pénzről kedd, aug 17 2010 

Ez a világ csak egy, egyetlen egy sarokra van ráállítva: a pénzre. Aki pénzt nem tud csinálni, az rühes kutya. Aki pénzt tud csinálni, az angyal. Ha valakiről kiderül, hogy nincs pénze, leköpik, félrelökik, eltapossák. Akiről megszagolják, hogy ennek pénze van, sok pénze, annak azonnal elkezdenek hízelegni, azt dicsőítik, annak az egészsége iránt érdeklődnek, hogy aludt az éjszaka, van-e étvágya. Annak a szavait meghallgatják, attól tanácsot kérnek, annak adnak. Annak feláldozzák az emberek a vagyonukat, a boldogságukat, annak odaadják, ami nekik a legkedvesebb. A feleségüket, a lányukat, a szeretőjüket. Mindent, a becsületüket.

Móricz Zsigmond: A fecskék fészket raknak (részlet)

Az eleganciáról péntek, júl 2 2010 

A jól nevelt asszony egész különös disztinkciója abban nyilvánul meg, hogy mint fogja össze keblén a sálját, vagy az átalvetőjét. Amint így elvonul az utcán, bizonyos derűs méltóság sugárzik le róla, akárcsak a Raffaello Madonnáról aranyos keretében.

Balzac: Az elegáns élet fiziológiája (részlet)

A nagylelkűségről kedd, feb 23 2010 

Nemcsak a lényeges cselekedetekben: a köznapi beszédben is nagylelkűnek lenni. Soha nem kisebbíteni, még a jó tréfa kedvéért sem, egy távollevő érdemeit. A végletekig nagylelkűnek lenni, még a kreténekkel szemben is… Bizonyos, bennem is van sok állati, közönséges. Egy okkal több, hogy nagylelkű legyek, feltűnés nélkül, észrevétlenül. Mindegyre megbocsássam gyermekes kegyetlenségük, bonyolult aljasságuk, otromba érzelmességük, hazug pátoszuk. Oly tapintatosnak és nagylelkűnek lenni, hogy ne is gyanítsák, mit érzel, mikor megbocsátasz nekik, mikor nagylelkű vagy közöttük.

Márai Sándor: Napló 1943-1944 (részlet)

A betegségről péntek, feb 5 2010 

Egész bizonyosan büntetés is, melyet csendesen, különösebb lázongás nélkül le kell ülni. S tudni kell, hogy egy nappal elébb sem szabadulhatsz. Ezt kimérték rád, ennyi jár neked. És tudni, hogy az időben csodálatosan pontos helye és rendje van ennek is: az élethez éppen úgy hozzátartozik a betegség, mint ahogy feltétele a halálnak, a változás egyik válfaja ez – s végül is, minden csak változás, az élet, a betegség és a halál is, Ezért ne izegj-mozogj betegen. Feküdj csendesen. Fáj? Hát aztán? Persze, hogy fáj. Ez is hozzátartozik a büntetéshez. Sokáig tart? Hja, ha ennyit kaptál…

Márai Sándor: Napló 1943-1944 (részlet)

Az önérzetről kedd, jan 27 2009 

Van valami, ami úgy tud fájni, sebezni és égetni, hogy talán a halál sem tudja feloldani az ilyen gyötrődést: ha egy ember vagy két ember megsebzi bennünk azt a mély önérzetet, mely nélkül nem tudunk többé emberek maradni. Hiúság, mondod. Igen, hiúság… s mégis az emberi élet legmélyebb tartalma ez az önérzet.

Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek (részlet)

A becsületről szerda, jan 21 2009 

Az ember becsülete hosszabb lehet az életnél, mert az embert halála után viszahozni nem lehet, de a becsületét igen.

Cséri Lili: Elhallgatott éveink (részlet)

Az emberi méltóságról szombat, okt 18 2008 

Most megértem a halálraítélt utolsó cigarettáját, utolsó pohár rumját. Sose tudtam fölfogni, hogyan fogadhatja el ezt a nyomorúságos ajándékot. Pedig mennyi öröm van benne! Azt hiszik, az az ember bátor, mert mosolyog. Pedig azért mosolyog, mert rumját kortyolja. Akik látják, nem tudják, hogy az ő távlatai már egészen mások, és hogy ez a pohárka rum emberi életté tette ezt az utolsó órát.

Antoine de Saint-Exupéry: Az ember földje (részlet)

Follow

Get every new post delivered to your Inbox.