Amilyen igaz, hogy reformjaink keresztülvitele következtében nem minden jól van úgy, amint van, éppen olyan igaz az is, hogy nem mind rossz az, amint hajdan volt.
Podmaniczky Frigyes: Egy régi gavallér emlékei (részlet)
értékrend and közélet 9:54 de.
Amilyen igaz, hogy reformjaink keresztülvitele következtében nem minden jól van úgy, amint van, éppen olyan igaz az is, hogy nem mind rossz az, amint hajdan volt.
Podmaniczky Frigyes: Egy régi gavallér emlékei (részlet)
értékrend and hazugság and közélet 5:57 du.
Az öreg Deák azt mondta, hogy csak egy paragrafusból álljon a sajtótörvény: “hazudni nem szabad”.
Mikszáth Kálmán: Gavallérok (részlet)
értékrend and bölcsesség and közélet 10:36 de.
Az az állam, amelyben a szellemi ember nem talál otthont, az a pusztulás elé megy. Ha valahol szellemi ember jelenik meg, és nem fogadják kellő tisztelettel, annyi mintha az uralkodót feláldoznák. Ha a szellemi embert megvetik, annyi, mintha az állam jólétéről lemondanának. Az az állam, ahol a szellemi emberről megfeledkeznek, még sohasem tudott fennmaradni.
Hamvas Béla: Útravaló (részlet)
…minden ember egyenlőként teremtetett, az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé tartozik a jog az élethez és a szabadsághoz, valamint a jog a boldogságra való törekvésre. Ezeknek a jogoknak a biztosítására az emberek kormányzatokat létesítenek, amelyeknek törvényes hatalma a kormányzottak beleegyezésén nyugszik. Ha bármikor, bármely kormányforma alkalmatlanná válik e célok megvalósítására, a nép joga, hogy az ilyen kormányzatot megváltoztassa vagy eltörölje, és új kormányzatot létesítsen, olyan elvekre alapítva és hatalmát olyan módon szervezve, amely jobban védi biztonságát, és jobban elősegíti boldogulását. A józan ész azt kívánja, hogy a jól bevált kormányzatot ne változtassuk meg jelentéktelen és múló nehézségek miatt; és valóban a tapasztalat azt mutatja, hogy az emberiség inkább szenved mindaddig, amíg a rossz nem válik elviselhetetlenné, mintsem hogy kivívja jogait, és eltörölje a megszokott formákat. Ha azonban a visszaélések és bitorlások hosszú sora mindig ugyanazt a célt szem előtt tartva azt bizonyítja, hogy a népet teljes zsarnokságba kívánják hajtani, a nép joga és a nép kötelessége, hogy az ilyen Kormányzat igáját levesse, és jövő biztonsága érdekében új védelmezőkről gondoskodjék…
Jefferson: Függetlenségi nyilatkozat (részlet)
közélet 9:54 du.
Egy hónappal karácsony előtt már hideg van. Nem tudom, hány nap óta nem beszélek senkivel, nem várok senkitől semmit, nem bontom fel a leveleket. Minden nap úgy alszom el, mintha ugyanaz az álom ismétlődne. Ahol felébredek, felkelek, megmelegítem a tejet a hideg konyhában, a melegebb kabátomat veszem fel, hagyom becsapódni a kaput, mielőtt elmegyek. Az autószerelő műhelynél jobbra kanyarodom végig, a piros téglás iskolaépület, az iskolaudvar, a másik oldalon a volt kőfaragó műhely mellett. Az út végénél már ott van az utcai virágárus, az újonnan épített templom és a mindig tovább épülő urnatemető. A macskakövek hiányain keresztül átbotorkálok a megszűntetett buszmegállóig, ahol mostanában, mint gyermekkoromban, a villamos újra megáll. Hazafelé majd látom megint a virágárusnál kirakott piros, műanyag szívet. Jó nagy, koszos, és minden este vadul rázza a szél. A hideg szél a Bartók Béla úton, az ünnepi kivilágításban.
Kelényi Béla: Valahogy mindig el (részlet)
közélet 10:52 de.
A pénz fáj a legjobban az embernek… A régi kölcsön, amelyről már megfeledkezett az ember, olyan, mintha a halott kopogna be tíz év múlva az ablakon.
Barta Sándor: Aranyásók (részlet)
értékrend and jellem and közélet 10:31 de.
Sok ember olyan, mint a kaméleon: tetszéseként válthat színt. Sok olyan, mint a vitorla: magában mozdulatlanul áll, de minden támadó szélnek enged, s annak változásaként változtatja irányait, most éjszak, majd dél felé. Sok ember eszközzé tétetik, mert egyébre nem való. Sok eszközzé teszi magát, hogy saját céljait elérje.
Kölcsey Ferenc: Parainesis (részlet)
értékrend and közélet 1:29 du.
… nem vagyunk egyenlők, nem is lehetünk, de szerintem az, aki tekintélye védelmében szükségesnek véli, hogy távol húzódjék az úgynevezett alja néptől, ugyanolyan elítélendő fajta, mint az, aki elbúvik az ellensége elől, mert attól fél, hogy alulmarad.
Goethe: Az ifjú Werther szenvedései (részlet)
közélet 7:18 du.
Ha a politikusok mutatós módon veszekednek is, egyszer eltűnnek, de a népek maradnak, és a sorsukon csak könnyítenek, ha egymással békében élnek.
Tamási Áron: Vadrózsa ága (részlet)
érzelem and közélet and tapasztalat 9:52 de.
Miután egyre inkább uralma alá vonta környezetét, a mai ember szükségszerűen megváltoztatja öröm-bosszúság háztartásának egyensúlyát, a bosszúságot kiváltó ingerekkel szemben egyre inkább túlérzékenységet mutat, míg az örömmel szemben fásultságot, ami nemkívánatos következményekhez vezethet.
Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne (részlet)
… nem a szegény emberbe van a hiba, csak abba, hogy nem ragadt a csizmájára annyi aranysár, mint a gazdagokéra… a szegénynek semmiféle módja, lehetősége nincs arra, hogy kimásszon abbul az utálatos szegénységbül…
Móricz Zsigmond: Betyár (részlet)
értékrend and jellem and közélet 9:07 de.
Aki annak szenteli az életét, az minden legkisebb krajcárt megbecsül és elvesz és félretesz, és senkinek sem ad semmit. Nagy teher és nagy harc a vagyonszerzés. Sok orcapirulás kell ahhoz. Inkább az kell, hogy valakinek ne is legyen bőr az arcán, észre se vegye, hogy mások nem helyeselnek ezt azt, amit ő csinál, mert ő fel van mentve minden alól: ő gyűjt, ő spórolós, mondják rá, akkor már nem is várnak tőle semmit. Se adományt, se alamizsnát, se igazságot.
Móricz Zsigmond: Árvácska (részlet)
közélet and méltóság and sors 8:31 du.
Amilyen kevély a gazdag az ő gazdagságára, annyira takarja a szegény az ő szegénységének rongyait.
Móricz Zsigmond: Új földesurak (részlet)
Népek kormányaikkal való diszharmóniáját harmóniába hozni mindig nehéz, még akkor is, ha a vezetők és a vezetettek – amennyire lehet – világosan látnak. Ha azonban a népek rövidlátással vannak megverve, a hatalmon lévők pedig egyenesen vakok, akkor a harmónia megteremtése némiképp bizony meghaladja az emberi erőt, s ilyenkor dönt a véletlen, a világszellem, a magasabb fény, a fátum, az Isten.
Széchenyi István: Diszharmónia (részlet)
értékrend and közélet and méltóság 7:16 du.
Ez a világ csak egy, egyetlen egy sarokra van ráállítva: a pénzre. Aki pénzt nem tud csinálni, az rühes kutya. Aki pénzt tud csinálni, az angyal. Ha valakiről kiderül, hogy nincs pénze, leköpik, félrelökik, eltapossák. Akiről megszagolják, hogy ennek pénze van, sok pénze, annak azonnal elkezdenek hízelegni, azt dicsőítik, annak az egészsége iránt érdeklődnek, hogy aludt az éjszaka, van-e étvágya. Annak a szavait meghallgatják, attól tanácsot kérnek, annak adnak. Annak feláldozzák az emberek a vagyonukat, a boldogságukat, annak odaadják, ami nekik a legkedvesebb. A feleségüket, a lányukat, a szeretőjüket. Mindent, a becsületüket.
Móricz Zsigmond: A fecskék fészket raknak (részlet)
közélet and nemzet and sors 9:45 du.
A mai társadalom beteg, mindenkinek ezer baja van, mindenki segítséget, támogatást és védelmet keres… Az emberek irtózatos tömege kér, kilincsel, fenyeget, könyörög, csak azért, mert élni akar, s tisztességes munkával pénzt keresni.
Móricz Zsigmond: Az ágytakaró (részlet)
Az emberiség megszokta a szegénységet s nem is tud másként; erőteljes egyéniségek aztán időnként megmagyarázzák neki, hogy időszerűen milyen célból szegény, s ezt legtöbbször hálásan el is hiszi; de ez aztán minden.
Márai Sándor: A szegények iskolája (részlet)
közélet 11:53 de.
Ahogyan a természeti törvények vaskövetkezetességgel érvényesek nagyban éppúgy, mint kicsiben, úgy az emberek együttélésében is ugyanazt a jogot követelhetjük mindenki számára, magasan vagy alacsonyan állónak, előkelőnek és egyszerűnek.
Max Planck: Válogatott tanulmányok (részlet)
A modern életben a képviselőség és a politizálás kenyérkeresetté válik… A képviselők azért választatnak, hogy az ország dolgait intézzék: s ehelyett a kenyérharc, a küzdelem a boldogulásért, a létért, az egzisztenciáért, haszonért, érvényesülésért való verseny fűti az elméket, és lazítja az erkölcsöket.
Móricz Zsigmond: A fáklya (részlet)
Azt Magyarország minden lakosa, bárki legyen is az, ki e haza levegőjét szíja, egyet sem véve ki, minden különbség s kiváltság nélkül egyiránt, vagy határzottabban mondva: tehetségéhez aránylag köteleztessék hordani vállán.
Gróf Széchenyi István: Adó és Két garas (részlet)