közélet and tapasztalat and értékrend 6:12 pm
Népszerűség! Különös kis holmi. Az egyetlen dolog, amiből a látszat annyit ér mint a valóság. Sőt, talán többet, mert ha az embert népszerűnek gondolják, sokra viheti közpályákon, ha alapjában gyűlölik is. Ellenben semmire sem viszi, ha szeretik bár, de nem látszik, hogy szeretik.
Mikszáth Kálmán: A fekete város (részlet)
Eljön minden esztendőben, pontosan, hűségesen. Sohasem késik, és mindig egyforma vén, egyformán jókedvű. Bolondos agglegény, mindig nevet, és ezzel ríkatja meg az embereket. Hideg, kemény hideg van, mikor ő érkezik. Bejelentetlenül jön, és mégis várják. Jókedvű legényemberek, meg mindenféle bohém népség üdvözli szeretetteljesen ezt a vén legényt.
Ady Endre: Szilveszter (részlet)
Csak egyenlő mértékkel. Legyen az a nőnek is szabad, ami a férfinak; vagy ne legyen a férfinak sem szabad az, ami a nőnek nem szabad.
Bartók Béla levele édesanyjához (részlet)
boldogság and közélet and nemzet 5:40 pm
Azt mondják a politikusok, hogy az ország boldogsága a népnek sokaságától függ. De mit használ az a sok, ha vagy mind szegény, vagy nagyobb része tudatlan? A szegénység és a tudatlanság egy húron pendül. Sőt mindenik kiterjed a másikra.
Bessenyei György: Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék (részlet)
hazugság and közélet and értékrend 11:57 am
Az emberek nagy része manapság nem éli valódi életét. Egy ál-élet az, amelyet az emberek folytatnak, telve hazugságokkal, gonoszságokkal, nyomorúságokkal. Igazi életüket álmukban élik az emberek, amikor olyan jóságosak lesznek valamennyien, mint azok a szegények, akik a hajnali miséket látogatják.
Krúdy Gyula: Hajnali mise (részlet)
bölcsesség and férfi-nő and közélet and értékrend 6:16 pm
A szeretet fő-ellensége nem a gyűlölet, hanem az érzelgős jóságoskodás; a hazafiságé nem a haza megtagadása, hanem a méltóságteljes piócaság és handabandázó honmentés; a szerelmi erkölcsé nem a szerelmi erkölcstelenség, hanem a társadalmi tisztesség, mely míg a leplezetlen bujaságot üldözi, százféle korcs bujaságpótlékot kínál.
Weöres Sándor: A teljesség felé (részlet)
Nemhiába mondom, hogy az Isten rosszul teremtette az embert, ki kellett volna mérnie a szavakat, mint a búzakalászba a szemeket, hogy ennyi és annyi jut egy-egy emberi nyelv számára, például egymilliárd szó, ha ezeket ledarálta az utolsóig, megdermedne a nyelv, és meg nem mozdulna többé, akkor aztán jobban meggondolnák az emberek, hogy mit beszélnek, s nem pazarolnák a szókészletüket üres, valótlan fecsegésre.
Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival (részlet)
A magyar nemzet kedélyes, s jó kedve fényes zománcával bearanyozza önbűneit is… A szenvedélyes játékost, ahelyett, hogy megvetnék mint veszedelmes mételyét a társadalomnak, még a kedélyesség dicsfényével övezik.
Mikszáth Kálmán: A kártya (részlet)
A milliomos-állat, röviden milliomos, igen elterjedt állatfaj, bár nem szapora. Föltalálható a Föld bármely részén, tehát Budapesten is. Átmenet az ember, röviden szegény ember és a gorilla közt, habár külső tulajdonságaiban, úgy mint testalkat, arckifejezés, öltözködés, túl is szárnyalja a szegény embert, viszont lelki tulajdonságaiban mélyen a gorilla, sőt hiéna alatt áll.
Nagy Lajos: Képtelen természetrajz (részlet)
közélet 9:02 am
Csupa rokon, csupa rokon az egész világ. Mindenkinek van egy szegény rokona, akit el lehet helyezni, azok aztán, ha már benne vannak az állásban, semmit se csinálnak, se gondolatuk, se szorgalmuk tovább nincs… Én halálos ellensége vagyok a rokonoknak. Ez a rákfenéje az egész magyar életnek.
Móricz Zsigmond: Rokonok (részlet)
 | ... on Ha megszelidítesz… |
 | gittyo on Az önérzetről |
 | Eszti on Az ember Istenhez való vi… |
 | B007 on Az ember Istenhez való vi… |
 | Nikolett Csenki on A becsületről |
|
