érzelem and szomorúság 8:45 du.
Az ember egyszer nem olyan, mint máskor. Valahogy nem jól kél fel reggel, osztán akkor egész napon tart a szomorúság. Pedig… nincs az embernek semmi oka se rá, legalábbis legtöbbször nincsen. De rászáll az emberre valahonnan ez az oktalanság, mint a hó, ahogy rátapad, a sár rácsapódik és egész napon át szenved az ember, mint az állat. Valamit szeretne, hogy ne úgy legyen, mint ahogy van. Valahogy éppenséggel csak szomorú az ember a szomorúságért magáért.
Szabó Pál: Talpalatnyi föld (részlet)
érzelem and férfi-nő 12:50 du.
A házasság nem az, aminek megkötésekor mutatja magát, de bizonyos, hogy az akar lenni, aminek ilyenkor látjuk: egyetlen, megszakíthatatlan szövetség, amelynek tanúja és jóváhagyója nem kisebb személyiség, mint maga Isten… A házasság érvénye egyetemes: mielőtt szentség lett volna, már felbonthatatlan lehetett, hiszen a házasfelek eggyé válásának folyamata oly erős, oly egyszeri, hogy e gyökerekig ható egység szövevénye visszafelé már felfejthetetlen.
Vasadi Péter: A házasságról (részlet)
érzelem and szomorúság 9:16 du.
A fájdalmak, amelyek a szívünkbe gázoltak valaha, mindannyiszor újra sajognak, ha felkísértenek.
Török Gyula: A zöldköves gyűrű (részlet)
érzelem and férfi-nő 12:11 du.
Miből készült az anyag, melyet elszakítanak az emberek, mikor “szakítanak”? A magyar nyelv szavai pontosak, érzékletesek; belső és jelképes értelmükre érdemes mindig odafigyelni; tehát: két ember elválik egymástól, “szakítanak”, s e pillanatokban csakugyan elszakad valamilyen finom huzal, fonál, érzésből, vonzalomból, ingerből, kíváncsiságból, szomorúságból, vágyból szőtt, étersugaraknál finomabb és anyagtalanabb, s mégis valóságos asztrálszövet, mely eddig együtt tartotta őket. Elszakad, mert szakítottak, s most már nem tartja őket, a bonyolultan megkötözötteket, semmi. Valahogyan így szakadt el a Föld a Naptól, a Gondolat az Érzéstől s a végén Jancsi Juliskától. Most bámulnak, az égre, s azt hiszik, a szakítás magánügy. De ilyenkor a világűrben is történik valami.
Márai Sándor: Ég és Föld (részlet)
érzelem and férfi-nő 10:56 du.
Mi a szerelem? A gyengébbiknek a vágya az erősebb után… Az embernek kell egy másik ember, akivel fizikailag érintkezzék, vagy beszárad a szív.
Móricz Zsigmond: Életem regénye (részlet)
érzelem and szomorúság 1:26 du.
Az ember sohasem azért lesz szomorú, mert a bánat kívülről rátör – hanem mert belülről csinálja. Az érzéseink sohasem kívülről szakadnak ránk, hanem belülről. És belül mindig azt érezzük, amit megengedünk magunknak!
Müller Péter: Isten bohócai (részlet)
érzelem and férfi-nő and szeretet 7:13 du.
Mer ha az ember egy nőt megszeret, osztán megfájdul tülle a szive tája, azt már csak hóttával hagyja el…
Móricz Zsigmond: Betyár (részlet)
érzelem and közélet and tapasztalat 9:52 de.
Miután egyre inkább uralma alá vonta környezetét, a mai ember szükségszerűen megváltoztatja öröm-bosszúság háztartásának egyensúlyát, a bosszúságot kiváltó ingerekkel szemben egyre inkább túlérzékenységet mutat, míg az örömmel szemben fásultságot, ami nemkívánatos következményekhez vezethet.
Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne (részlet)
érzelem and férfi-nő 11:52 de.
Érdekes…, mennyivel könnyebben viseli az elválást egy nő, mint egy férfi. A nő egy-két hét, legfeljebb egy-két hónap alatt megvigasztalódik. Igaz, hogy rendszerint megy valakihez, így könnyebb. A férfi egészen más. Ő legbelül egyedül marad, s elhordja magában a fájdalmat néha esztendőkig is. Nem mutatja, végzi a maga munkáját, de benne van. Egyedül él vele, s csak soká kopik ki belőle. Ha egyáltalában kikopik.
Dallos Sándor: A nap szerelmese (részlet)
Komisz betegség az… Az embernek semmi baja sincs, mégis azt hiszi, meg kell halni. Csak fúl, csak fúl az ember meg. A szíve majd eláll, és valami csikaró, izzadó szédülése van, amit semmi más betegségben nem ismer az ember. Rossz dolog az, és soha egy pillanatig nem hagy békén.
Móricz Zsigmond: Rab oroszlán (részlet)
Játékokat nem lehetett elfelejteni, se a veréseket. Legjobban nem lehet a szenvedéseket. De az örömöket is tartogatja az ember.
Móricz Zsigmond: Árvácska (részlet)
érzelem and férfi-nő and szeretet 9:16 de.
A szeretetnek nincs színfoka, mint a gyöngédségnek, nincs hőfoka, mint a szerelemnek. Tartalmát nem lehet szavakban közölni; ha kimondják, már hazugság. A szeretetben csak élni lehet, mint a fényben vagy a levegőben. Szerves lény talán nem is élhet másképp, csak a hőben, a fényben, a levegőben és a szeretetben.
Márai Sándor: A négy évszak (részlet)
érzelem and férfi-nő and szeretet 5:00 du.
Az emberi szívet hevítő szenvedélyek között van egy féktelen, vad szenvedély; az, amelyik nélkülözhetetlenné teszi az egyik nemet a másik számára. Roppant szenvedély ez, minden veszéllyel dacol, minden akadályt ledönt, s őrjöngésében, úgy tetszik, el tudná pusztítani az emberi nemet, amelyet fenntartani hivatott.
Rousseau: Értekezés az emberek közötti egyenlőség eredetéről és alapjairól (részlet)
érzelem and csalás and férfi-nő and hazugság 8:03 du.
Két biztos ismertetőjele is van. Az egyik, ha komisz. Ha komiszkodik. Mikor megtalálta azt, aki őtet jól megérti, akkor elkezd az urához komisz lenni, becstelen komisz, lenézi, leköpi az embert, utálja, hogy ennyi időt elvesztegetett vele. Folyton arra gondol, a másikra, s azzal hasonlítja össze, s az összehasonlítás természetesen a férj hátrányára üt ki… A másik pedig az, ha az asszony egyszerre csak elkezd kedves lenni minden ok nélkül. Takarja a bűnt. Cirógatás, hízelgés, jókedv van ilyenkor. Mindenen nevet, semmi ellen kifogása nincs, engedi magát, szeretni hagyja magát… fúj. Ez az igazi: ez a ravasz képmutatás, fél, hogy elveszti a pozícióját. Mert az kérem nem mindennapi dolog ám, hogy az asszonyt feleségül veszi, aki elszereti, mondhatnám az a legritkább eset. Az csak úgy történhetik meg, ha a férjnek sikerül rákényszeríteni az udvarlót, hogy elvegye az asszonyt. Mert egyéb bosszút alig állhat. Hát mit csinálhat egy megcsalt férj? Megölni az asszonyt? … Hanem vegye el a másik, s dögöljön meg ő a féltékenységtől. Hát ő még sokkal kevésbé fog bízni az asszonyban, mert ha valaki, ő tudja, micsoda bestia.
Móricz Zsigmond: Házasságtörés (részlet)
Az őszinteség: szívünk megnyitása. Roppant kevés az őszinte ember, s akit annak látunk, többnyire az is csak színleli, hogy a mások bizalmát megnyerje.
La Rochefoucauld: Maximák (részlet)
érzelem and boldogság and férfi-nő and szeretet 10:45 de.
A szerelem? Tán leginkább olyan, mint a rózsa. S mint a rózsák között is a legszebb piros rózsa, amelyik ki tudja mikor, titkon fogamzik. Tán amikor lát egy csillagot, vaj amikor hozzáér egy napsugár. S akkor dobban meg valami… s osztán teste kezd lenni annak a valaminek, szép észrevétlen.
Tamási Áron: Énekes madár (részlet)
Mint mikor valaki a forró fürdőben sokáig ül és egy óra múltán érzi csodálkozva, hogy didereg. Csak akkor eszmél magára, keresi az okot, miért fázik és aztán siet kikelni a vízből, mely nem melegíti többé.
Kosztolányi Dezső: A rossz orvos (részlet)
érzelem and boldogság 8:40 du.
A boldogság csak ilyen. Mindig rendkívüli szenvedés tövében terem meg, s éppoly rendkívüli, mint az a szenvedés, mely hirtelenül elmúlik. De nem tart sokáig, mert megszokjuk. Csak átmenet, közjáték. Talán nem is egyéb, mint a szenvedés hiánya.
Kosztolányi Dezső: Esti kornél kalandjai (részlet)
érzelem and boldogság and férfi-nő 8:57 du.
Manapság egy házasság vagy egy családalapítás egyben paktum is a világ ellen. Egy sziget megteremtésének kísérlete, ahol jó lesz élni. Ha nem sikerül, ez is pokollá válik, mégpedig a legforróbb pokollá, mert ez az utolsó mentsvárunk: ha ez sincs, nincs hová menni.
Müller Péter: Örömkönyv (részlet)
 | Péterné Kalocsa on A hazaszeretetről |
 | Dénes Hajnalka on A döntésről |
 | sajt97 on A magyar nyelvről |
 | Huszar Iren on A pénzről |
| Huszar Iren on A szeretethiányról |
|
