Mer ha az ember egy nőt megszeret, osztán megfájdul tülle a szive tája, azt már csak hóttával hagyja el…
Móricz Zsigmond: Betyár (részlet)
A ragaszkodásról szerda, szept 29 2010
érzelem and férfi-nő and szeretet 7:13 du.
A fásultságról kedd, szept 28 2010
érzelem and közélet and tapasztalat 9:52 de.
Miután egyre inkább uralma alá vonta környezetét, a mai ember szükségszerűen megváltoztatja öröm-bosszúság háztartásának egyensúlyát, a bosszúságot kiváltó ingerekkel szemben egyre inkább túlérzékenységet mutat, míg az örömmel szemben fásultságot, ami nemkívánatos következményekhez vezethet.
Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne (részlet)
A szavak erejéről szombat, szept 25 2010
nyelv 4:41 du.
… a kiejtett szó gyakran olyan, mint az eldobott kő, többet vissza nem fogható, és a repülés irányán már változtatni nem lehet.
Móricz Zsigmond: Betyár (részlet)
A válásról péntek, szept 17 2010
érzelem and férfi-nő 11:52 de.
Érdekes…, mennyivel könnyebben viseli az elválást egy nő, mint egy férfi. A nő egy-két hét, legfeljebb egy-két hónap alatt megvigasztalódik. Igaz, hogy rendszerint megy valakihez, így könnyebb. A férfi egészen más. Ő legbelül egyedül marad, s elhordja magában a fájdalmat néha esztendőkig is. Nem mutatja, végzi a maga munkáját, de benne van. Egyedül él vele, s csak soká kopik ki belőle. Ha egyáltalában kikopik.
Dallos Sándor: A nap szerelmese (részlet)
A szegénységről szerda, szept 15 2010
… nem a szegény emberbe van a hiba, csak abba, hogy nem ragadt a csizmájára annyi aranysár, mint a gazdagokéra… a szegénynek semmiféle módja, lehetősége nincs arra, hogy kimásszon abbul az utálatos szegénységbül…
Móricz Zsigmond: Betyár (részlet)
Az emberismeretről vasárnap, szept 12 2010
jellem 1:01 du.
Az embernek csak az arca ismerhető, de az arca nem ő. Ő az arca mögött van. Láthatatlan.
Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember (részlet)
A féltékenységről szombat, szept 11 2010
Komisz betegség az… Az embernek semmi baja sincs, mégis azt hiszi, meg kell halni. Csak fúl, csak fúl az ember meg. A szíve majd eláll, és valami csikaró, izzadó szédülése van, amit semmi más betegségben nem ismer az ember. Rossz dolog az, és soha egy pillanatig nem hagy békén.
Móricz Zsigmond: Rab oroszlán (részlet)
A sorsról péntek, szept 10 2010
sors 12:58 du.
Az ember azt hiszi, hogy nagyon okosan elrendezte a sorsot. De a sorsot nem lehet elrendezni. Egyszerre csak jön valami, hirtelen, egy nap, amikor nem is várod, és fölborul minden. Vége. Vége. A sorsot nem lehet elrendezni. A sors rendezi el az embert.
Wass Albert: A funtineli boszorkány (részlet)
A harácsolásról szerda, szept 8 2010
értékrend and jellem and közélet 9:07 de.
Aki annak szenteli az életét, az minden legkisebb krajcárt megbecsül és elvesz és félretesz, és senkinek sem ad semmit. Nagy teher és nagy harc a vagyonszerzés. Sok orcapirulás kell ahhoz. Inkább az kell, hogy valakinek ne is legyen bőr az arcán, észre se vegye, hogy mások nem helyeselnek ezt azt, amit ő csinál, mert ő fel van mentve minden alól: ő gyűjt, ő spórolós, mondják rá, akkor már nem is várnak tőle semmit. Se adományt, se alamizsnát, se igazságot.
Móricz Zsigmond: Árvácska (részlet)
Az újrakezdésről szombat, szept 4 2010
A legelőrelátóbb, a legpontosabban kalkuláló ember is csak játékszer a sors kezében. Semmi sem biztos, csak a jelen, minden más egy ismeretlen erő fennhatósága alá tartozik, amit nevezhetünk szerencsének, balszerencsének, végzetnek, vagy Isten kifürkészhetetlen akaratának. Csak egy a fontos: hogy soha ne törődjünk bele a vereségbe, és minden kudarc után képesek legyünk újrakezdeni.
Henri Charrière: Pillangó (részlet)
A magyar nyelvről péntek, szept 3 2010
Íme itt állunk és beszélünk ezen a gyönyörűségesen zengő magyar nyelven. Egy olyan nyelven, amely sehol az egész világon nincs, csak itt, ebben a kicsiny tündérkertben. Beszélünk egy olyan nyelven, amelynek még rokonai sincsenek, mert annyira régen szakadtunk el a nyelvtestvérektől… S íme mégis itt vagyunk!… Itt vagyunk itthon, Európa kellős közepén…
Móricz Zsigmond 1929-es tiszacsécsei beszéde (részlet)
A gyerekkor emlékeiről csütörtök, szept 2 2010
Játékokat nem lehetett elfelejteni, se a veréseket. Legjobban nem lehet a szenvedéseket. De az örömöket is tartogatja az ember.
Móricz Zsigmond: Árvácska (részlet)
