A szegénységről csütörtök, aug 26 2010 

Amilyen kevély a gazdag az ő gazdagságára, annyira takarja a szegény az ő szegénységének rongyait.

Móricz Zsigmond: Új földesurak (részlet)

Az ember útjairól szerda, aug 25 2010 

Az utakat sokáig nem érti meg az ember. Csak lépdel az utakon és másra gondol. Néha széles az egyik út, aszfaltos, néha rögös, barázdás, meredek. Az utakat sokáig csak alkalomnak tekintjük, lehetőségnek, melynek segítségével elmehetünk a hivatalba vagy kedvesünkhöz vagy a rikkantó, tavaszi erdőbe. Egy napon megtudjuk, hogy az utaknak értelmük van: elvezetnek valahová. Nemcsak mi haladunk az utakon; az utak is haladnak velünk. Az utaknak céljuk van. Minden út összefut végül egyetlen közös célban. S akkor megállunk és csodálkozunk, tátott szájjal bámészkodunk, csodáljuk azt a rejtelmes rendet a sok út szövevényében, csodáljuk a sugárutak, országutak és ösvények sokaságát, melyeken áthaladva végül eljutottunk ugyanahhoz a célhoz. Igen, az utaknak értelmük van. De ezt csak utolsó pillanatban értjük meg, közvetlenül a cél előtt.

Márai Sándor: Ég és föld (részlet)

A kormányzatról kedd, aug 24 2010 

Népek kormányaikkal való diszharmóniáját harmóniába hozni mindig nehéz, még akkor is, ha a vezetők és a vezetettek – amennyire lehet – világosan látnak. Ha azonban a népek rövidlátással vannak megverve, a hatalmon lévők pedig egyenesen vakok, akkor a harmónia megteremtése némiképp bizony meghaladja az emberi erőt, s ilyenkor dönt a véletlen, a világszellem, a magasabb fény, a fátum, az Isten.

Széchenyi István: Diszharmónia (részlet)

A sírásról vasárnap, aug 22 2010 

A férfiemberek nem szeretik, ha búsul az asszony. Azok azt akarják, hogy az asszonyfélének egy csepp szíve se legyék. Mindegy a, akármi történik, vagy akármi jut eszébe, örökké olyan jókedvű legyék, mint a parancsolat… csak az én jó Istenem tudná megmondani, mennyi éccakai sírásba kerül a, hogy nappal nevessen az ember szeme.

Móricz Zsigmond: Égi madár (részlet)

A pénzről kedd, aug 17 2010 

Ez a világ csak egy, egyetlen egy sarokra van ráállítva: a pénzre. Aki pénzt nem tud csinálni, az rühes kutya. Aki pénzt tud csinálni, az angyal. Ha valakiről kiderül, hogy nincs pénze, leköpik, félrelökik, eltapossák. Akiről megszagolják, hogy ennek pénze van, sok pénze, annak azonnal elkezdenek hízelegni, azt dicsőítik, annak az egészsége iránt érdeklődnek, hogy aludt az éjszaka, van-e étvágya. Annak a szavait meghallgatják, attól tanácsot kérnek, annak adnak. Annak feláldozzák az emberek a vagyonukat, a boldogságukat, annak odaadják, ami nekik a legkedvesebb. A feleségüket, a lányukat, a szeretőjüket. Mindent, a becsületüket.

Móricz Zsigmond: A fecskék fészket raknak (részlet)

A közállapotról hétfő, aug 16 2010 

A mai társadalom beteg, mindenkinek ezer baja van, mindenki segítséget, támogatást és védelmet keres… Az emberek irtózatos tömege kér, kilincsel, fenyeget, könyörög, csak azért, mert élni akar, s tisztességes munkával pénzt keresni.

Móricz Zsigmond: Az ágytakaró (részlet)

A barátságról hétfő, aug 2 2010 

A barátság igazán nem olyan, mint a tintatartóban áporodó tinta, ami elfogy akkor is, ha sokszor mártja beléje tollát az ember, meg akkor is, ha fél évben egyszer ír vele. A barátságnak igenis kell a minél többszöri próbatétel, a baráti jobbok minél gyakrabban való összekulcsolása, s az együttesen művelt kanálzörrentés és pohárkoccintás. Igen, a személyes találkozásokban ki nem fejezett barátság lassan, de bizonyosan elhervad, mint a  nem öntözött virág.

Török Rezső: A férfi mind őrült (részlet)

Follow

Get every new post delivered to your Inbox.