Az emigránsokról szombat, júl 31 2010 

Tíz évig csavarogtak, tapasztalták a világot, míg rájöttek, hogy mindenütt idegenek. Egymás után kezdtek visszaszállni, aszerint, hogy ki milyen súllyal és erővel repült el.

Szabó Lőrinc: Magyarok. Naplójegyzetek (részlet)

A nyelvről péntek, júl 30 2010 

Soha a földnek golyóbisán egy nemzet sem tehette addig magáévá a bölcsességeket, mélységeket, valameddig a tudományokat a maga anyanyelvébe bé nem húzta. Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.

Bessenyei György: Magyarság (részlet)

A szeretetről csütörtök, júl 29 2010 

A szeretetnek nincs színfoka, mint a gyöngédségnek, nincs hőfoka, mint a szerelemnek. Tartalmát nem lehet szavakban közölni; ha kimondják, már hazugság. A szeretetben csak élni lehet, mint a fényben vagy a levegőben. Szerves lény talán nem is élhet másképp, csak a hőben, a fényben, a levegőben és a szeretetben.

Márai Sándor: A négy évszak (részlet)

A szegénységről szerda, júl 28 2010 

Az emberiség megszokta a szegénységet s nem is tud másként; erőteljes egyéniségek aztán időnként megmagyarázzák neki, hogy időszerűen milyen célból szegény, s ezt legtöbbször hálásan el is hiszi; de ez aztán minden.

Márai Sándor: A szegények iskolája (részlet)

A szerelemről kedd, júl 27 2010 

Az emberi szívet hevítő szenvedélyek között van egy féktelen, vad szenvedély; az, amelyik nélkülözhetetlenné teszi az egyik nemet a másik számára. Roppant szenvedély ez, minden veszéllyel dacol, minden akadályt ledönt, s őrjöngésében, úgy tetszik, el tudná pusztítani az emberi nemet, amelyet fenntartani hivatott.

Rousseau: Értekezés az emberek közötti egyenlőség eredetéről és alapjairól (részlet)

A fanatizmusról vasárnap, júl 25 2010 

Vak és szenvedélyes buzgóság, amely babonás meggyőződésekből születik, és amelyik arra vezet, hogy az emberek nevetséges, igazságtalan, kegyetlen cselekedeteket követnek el, nemcsak szégyenérzés és lelkiismeret-furdalás nélkül, hanem valamiféle örömmel és elégtétellel. A fanatizmus tehát nem más, mint cselekvésre váltott babona.

Encyclopédie/Diderot (Részlet)

A házasságtörésről szombat, júl 24 2010 

A hetedik parancsolat nemcsak a házasságtörést és más efféle rút dolgokat tiltja meg, hanem azt mondja ki, hogy testünk és lelkünk egyaránt a szentlélek temploma, ez okból mind a kettőt tisztán és szentül megőrizzük. Megtilt tehát minden gonosz cselekedetet, minden tisztátalanságot, szemérmetlenséget, szavakat, gondolatokat és gonosz kívánságot, s mindazt, ami az embert arra ingerelhetné.

Móricz Zsigmond: Árvalányok (részlet)

Az egyenlő jogokról szerda, júl 21 2010 

Ahogyan a természeti törvények vaskövetkezetességgel érvényesek nagyban éppúgy, mint kicsiben, úgy az emberek együttélésében is ugyanazt a jogot követelhetjük mindenki számára, magasan vagy alacsonyan állónak, előkelőnek és egyszerűnek.

Max Planck: Válogatott tanulmányok (részlet)

Az öregedésről kedd, júl 20 2010 

Mint ahogy hajón tartózkodván, előrehaladását csak a parti tárgyak elmaradásán, tehát kisebbedésén látja meg az ember; úgy mindinkább való öregedését is azon látja meg, hogy mindig magasabb korú emberek tűnnek föl előtte fiataloknak.

Schopenhauer: Paraenezisek és maximák (részlet)

A megcsalásról vasárnap, júl 18 2010 

Két biztos ismertetőjele is van. Az egyik, ha komisz. Ha komiszkodik. Mikor megtalálta azt, aki őtet jól megérti, akkor elkezd az urához komisz lenni, becstelen komisz, lenézi, leköpi az embert, utálja, hogy ennyi időt elvesztegetett vele. Folyton arra gondol, a másikra, s azzal hasonlítja össze, s az összehasonlítás természetesen a férj hátrányára üt ki… A másik pedig az, ha az asszony egyszerre csak elkezd kedves lenni minden ok nélkül. Takarja a bűnt. Cirógatás, hízelgés, jókedv van ilyenkor. Mindenen nevet, semmi ellen kifogása nincs, engedi magát, szeretni hagyja magát… fúj. Ez az igazi: ez a ravasz képmutatás, fél, hogy elveszti a pozícióját. Mert az kérem nem mindennapi dolog ám, hogy az asszonyt feleségül veszi, aki elszereti, mondhatnám az a legritkább eset. Az csak úgy történhetik meg, ha a férjnek sikerül rákényszeríteni az udvarlót, hogy elvegye az asszonyt. Mert egyéb bosszút alig állhat. Hát mit csinálhat egy megcsalt férj? Megölni az asszonyt? … Hanem vegye el a másik, s dögöljön meg ő a féltékenységtől. Hát ő még sokkal kevésbé fog bízni az asszonyban, mert ha valaki, ő tudja, micsoda bestia.

Móricz Zsigmond: Házasságtörés (részlet)

Az érdekről kedd, júl 13 2010 

Az emberek kellő érdekért szívet is tudnak találni magukban azzal szemben is, akit különben száz mérföldre kell, hogy érezzenek maguktól.

Móricz Zsigmond: A fáklya (részlet)

Az őszinteségről kedd, júl 13 2010 

Az őszinteség: szívünk megnyitása. Roppant kevés az őszinte ember, s akit annak látunk, többnyire az is csak színleli, hogy a mások bizalmát megnyerje.

La Rochefoucauld: Maximák (részlet)

A hitről hétfő, júl 12 2010 

Az ember minden napja sötét éjszaka. Senki sem tudja, mi fog történni a következő pillanatban, és mégis mindenki megy előre. Mert bíznak. Mert van hitük.

Paulo Coelho: Brida (részlet)

A képviselőkről szombat, júl 10 2010 

A modern életben a képviselőség és a politizálás kenyérkeresetté válik… A képviselők azért választatnak, hogy az ország dolgait intézzék: s ehelyett a kenyérharc, a küzdelem a boldogulásért, a létért, az egzisztenciáért, haszonért, érvényesülésért való verseny fűti az elméket, és lazítja az erkölcsöket.

Móricz Zsigmond: A fáklya (részlet)

A tanulásról kedd, júl 6 2010 

Mivel mindenki a maga módján látja a világot, a maga módján éli meg a nehézségeit és a sikereit. Tanítani annyi, mint megmutatni a lehetőséget, tanulni annyi, mint élni a lehetőséggel.

Paulo Coelho: A zarándoklat (részlet)

A várakozásról szombat, júl 3 2010 

Várni. Ez volt az első lecke, amit megtanultam a szerelemről. A nap iszonyú lassan vánszorog, ezer tervet szősz, előre elképzeled az összes lehetséges párbeszédet, különböző fogadalmakat teszel, megígéred magadnak, hogy megváltozol – miközben egyre csak várod, epekedve és nyugtalanul, míg meg nem érkezik.

Paulo  Coelho: A Piedra folyó partján ültem és sírtam (részlet)

Az eleganciáról péntek, júl 2 2010 

A jól nevelt asszony egész különös disztinkciója abban nyilvánul meg, hogy mint fogja össze keblén a sálját, vagy az átalvetőjét. Amint így elvonul az utcán, bizonyos derűs méltóság sugárzik le róla, akárcsak a Raffaello Madonnáról aranyos keretében.

Balzac: Az elegáns élet fiziológiája (részlet)

A gyávaságról csütörtök, júl 1 2010 

A gyávaság a lélek egyfajta behódolása a félelem előtt. Gyáva az az ember, aki tengeri útján minden szirtet kalózhajónak kiált ki; ha fodrozódni kezdenek a habok, azon morfondírozik, nincs-e útitársai között olyan, akit nem avattak be; ha észreveszi, hogy a kormányos változtat a menetirányon, faggatóra fogja, megtették-e az út felét, és mit olvas ki az égi jelekből, a mellette ülőnek viszont elárulja, hogy balsejtelmek gyötrik egy éjszakai rémlátomás miatt; utóbb a ruháját is leveti, és inasa kezébe nyomja, sőt már azért rimánkodik, hogy tegyék őt partra.

Theophrasztosz: Jellemrajzok (részlet)

Follow

Get every new post delivered to your Inbox.