Ahogy Bethlen István mondta a parlamentben a nyilasoknak: “Az urak azt hiszik, hogy jobbra mennek, de a valóságban körbe járnak, és addig mennek jobbra, amíg megérkeznek a szélsőbalra.”
Márai Sándor: Napló 1984-1989 (részlet)
A szélsőségekről péntek, márc 19 2010
értékrend and közélet and nemzet 7:09 du.
A türelemről kedd, márc 16 2010
értékrend and jellem 10:39 de.
Több türelemmel hallgatni meg az embereket, az ellenfeleket is, mindenkit, aki másképpen vélekedik, mint ahogy ezt te helyesnek hiszed. Türelemmel hallgatni azokat is, akik – tájékozatlanságból, vagy indulatból – életérdekeik ellen beszélnek, cselekszenek, élnek. Először is, nem biztos, nincs-e igazuk? Aztán, nyugodj bele, hogy az emberek más módon akarnak eljutni a boldogsághoz, s a boldogtalansághoz is, mint te helyesnek véled. Az embereknek joguk van a tönkremenéshez is. Segíts, ha tudsz, rajtuk és magadon, de ne vitasd ezt a jogukat.
Márai Sándor: Napló 1943-1944 (részlet)
A sorsról szerda, márc 10 2010
sors 2:00 du.
Semmi nem megy úgy, ahogy kellene, száz, ezer, tízezer vágyunk, reménykedésünk dugába dől: de az az egy, legfeljebb két legeslegfontosabb dolog, ami nélkül nem lenne élete az embernek, az végül mégis sikerül. Csak úgy mellékesen, természetesen.
Ottlik Géza: Iskola a határon (részlet)
A boldogságról kedd, márc 9 2010
érzelem and boldogság 8:40 du.
A boldogság csak ilyen. Mindig rendkívüli szenvedés tövében terem meg, s éppoly rendkívüli, mint az a szenvedés, mely hirtelenül elmúlik. De nem tart sokáig, mert megszokjuk. Csak átmenet, közjáték. Talán nem is egyéb, mint a szenvedés hiánya.
Kosztolányi Dezső: Esti kornél kalandjai (részlet)
A butaságról szerda, márc 3 2010
bölcsesség and jellem 12:28 du.
A butaság talán mégis agresszívebb, mint a kapzsiság és a kegyetlenség. A kapzsi vagy kegyetlen emberrel, ha másképpen értelmes, végül is meg lehet alkudni. De a buta ember életveszélyes, mert kiszámíthatatlan és megközelíthetetlen. Nem lehet vitatkozni vele. Csaknem lehetetlen védekezni ellene; el kell viselni, mint a sorscsapást. Kíméletlensége, önzése, szívóssága pokoli.
Márai Sándor: Napló 1943-1944 (részlet)
